A TáncSzalonba szereltem be új riasztót

Nemrég felhívott a főnököm és adott egy címet. Jó pár évvel korábban voltam már itt, de kiderült, hogy az idős hölgy, aki egyedül élt itt elhunyt, így a testvére egy idő után eladta az ingatlant. Az új tulajdonossal beszélgettem, aki lelkendezve mesélt arról, hogy nagyon hosszú keresés után, végre megtalálta azt a helyet, amit megálmodott és ez a TáncSzalon. Régen is szép volt ez a lakás, de nagyon sok mindent átalakítottak. Nem nyúltak hozzá alap dolgokhoz, de kicsinosították, frissítették és létrehozták a Szalon élményt, ahogy ők fogalmaztak. A szerelés közben több mindent is átnéztünk, hogy mire kell figyelni, hogy lesz mindig biztonságban ez a hely. Főleg azért, mert több oktatóval is együtt dolgoznak, így olyan rendszert kellett kiépíteni, hogy többeknek legyen különálló kódja. Ezt sikerült is kialakítanunk, átbeszéltük a részleteket és pár nap után visszajöttem.

Egy tanfolyam, amely új izgalmakat hozhat az életünkbe

Amikor jöttem, akkor épp az aznapi délutáni tanfolyamra készültek, ami nekem is felkeltette a figyelmemet. A hétköznapokból is valami extrát hoznak ki, így gondoltam, hogy majd egyszer jól meglepem a feleségem és elviszem táncolni. Biztos vagyok benne, hogy örülne neki, mert szeret szép ruhákba öltözni, akár színházról legyen szó, akár egy vacsoráról. A táncról eddig nem is gondoltuk, hogy különleges öltözékre lehet rá szükség. Márpedig itt megadják a módját és az oktatásaik is dressz kódos események. A munkám miatt sokszor viselek farmert, ami itt tilos, helyette a vászon, pamut vagy épp bársony nadrágokat javasolják, a nyár folyamán pedig a lenre szavaznak. Könnyed és szabad, élő anyagok, ami által nem fogunk izzadni. Nem is rossz gondolat, úgyis eleget vagyok farmerben, és egy vacsorához sem azt veszem fel, úgyhogy nem járhatok rosszul, ha ezt választom. A feleségemnek pedig a ruhát javasolják. Mivel szinte minden nap térd alá érő ruhában, vagy szoknyában mozog, így nem volt kérdés számára sem, hogy jó helyre invitálom, tetszett neki a meghívásom. Arról még csak nem is kérdezett, hogy milyen táncról lenne szó. Elég volt elmesélnem, hogy szép helyre mehetünk táncolni, ahol kandalló van a tánctéren és van dressz kód. Az egész nagyon tetszett neki, és rögtön igent mondott. Mert táncolni mindig is szeretett. Az, hogy közösen élhetünk át egy új élményt, igen romantikusnak hatott. És ez olyan dolog, amivel szépíthetjük a kapcsolatunkat. A TáncSzalonban a csoportos órákon voltak felsővezetők és komoly vállalkozók is, mégis mindenkivel megtaláltuk a közös hangot. Így tűnik ha megvannak a közös értékek, az elegáns öltözködési, a harmonikus kapcsolatok, akkor sokkal könnyebben értjük meg egymást, teljesen idegenekkel is. Az argentin tangó pedig összeköt minket, így mostantól már nem idegenként, hanem új barátként köszönthetjük egymást. Ez pedig számomra is egy üde színfolt, amit korábban nem is gondoltam volna.